James Patrick York "Jimmy" Page, (Nagy-Britannia, Heston, 1944. január 9. – ) angol gitáros, zeneszerző és producer.

Pályafutását session zenészként kezdte London-ban, ezután a The Yardbirds-ban volt tag, 1968-ban megalapította a Led Zeppelin együttest.

2003-ban a Rolling Stone magazin.^[1] besorolta Minden idők 100 legjobb gitárosa közé, ő a 9. helyet foglalta el.

Page Hestonban, nyugat-London külvárosában született, ami ma Hounslow-nak képezi a Borough részét. Apja ipari személyzeti menedzser volt, anyja egy doktor titkára volt. Page először 12 évesen vette kezébe a gitárt és bár a közeli Kingstonban vett néhány leckét, nagy részben autodidakta volt. Nagy hatással volt rá Scotty Moore és James Burton gitárosok, akik játszottakElvis Presley-vel és Johnny Day, aki gitáron játszott a The Everly Brothersben. Egy Presley dal, a „Baby Let's Play House” korai kedvence volt az első elektromos gitárján, egy használt 1959-es Futurama Grazioso-n. Page 14 évesen elhagyta az iskolát hogy zenéljen és dolgozzon. 14 évesen szerepelt a BBC All Your Own című programjában skiffle-együttesével, a blues, a folk, acountry brit elegyével. Aztán 1960 végén Neil Christian meglátta Page-et egy amatőr zenekarban.Körülbelül egy éve lehetett velük-emlékezett vissza Neil. Elkezdtek valami Jerry Lee Lewisszámot játszani, átkozottul jók voltak. Tudtam, hogy a fiúban van valami. Page-nek a gitár volt az élete és a halála. Valahányszor láttam, a gitár mindig ott lógott a nyakában. Később dolgozott az újonnan alakult Neil Christian and the Crusadersszel. Page kezdte kialakítani saját stílusát és a többi gitáros is felfigyelt rá. Kezdett neve lenni a Crusadersben, de ennek ára volt. A zenekar egy furgonban élt, kávéházakban és koncertlátogató lányoknál aludtak. Miután nyirokmirigy-gyulladást kapott, 1962-ben otthagyta a Crusaderst, és úgy döntött, hogy képzőművészetiiskolába megy. Festészetet és rajzot tanult, és nagy hatást tett rá Salvador Dali a lángolóan excentrikus spanyol művész. Page a festészetet lehetséges hivatásának képzelte el, de úgy találta, hogy a gitár még mindig az első számú szerelme, ezért félre tette festői ambícióit. Mike Leander hangszerelő vette föl stúdiózenésznek. Page ezidőalatt megtanulta a produceri éshangmérnöki teendőket, azaz értékes stúdiótapasztalokat szerzett, amiket később a Led Zeppelinben is kamatoztatott. Többek között dolgozott a The Who-val (I Can't Explain), Van Morrisonnal, a Kinksszel, Donovannel, a Rolling Stonesszal, Al Stewarttal, kiadott egy szólókislemezt, és az Immediate Records házi producere lett. Még Eric Claptonnak is készített néhány bluesfelvételt, innen eredeztethető barátságuk. Ezidőtájt kereste meg a Yardbirds, de Page visszautasította az ajánlatot és helyére jóbarátját Jeff Becket ajánlotta. 1966-ban még mindig stúdiómunkát végzett, de kezdett kiégni tőle. Úgy érezte, hogy olyan zenésszé válik, aki mindig újra meg újra ugyanazt játssza. Ez természetesen unalmassá vált-mondta Page.Különösen amikor elkezdtek hívni muzak-felvételekre (muzak = lágy, andalító háttérzene). Végül elment egy rock 'n' roll koncertre Franciaországba, és megdöbbent, hogy mennyire berozsdásodott. Most már tudta, hogy váltania kell.